Bánlaky Pál munkái

Bánlaky Pál

(Szociológus – eredetileg magyar-filozófia szakot végzett bölcsész – , főiskolai tanár, és sok minden egyéb…

Született 1937-ben, élt többfelé Magyarországon, most éppen – talán már végleg – Budapesten. A többit az életrajzból – ha érdekel valakit – majd később…)

Vagy tíz év előtt (tehát 2006-ban) kért meg a NAP-ÚT kiadó, írnék magamról egy keveset. Ez volt az első bekezdés:

Közeledvén a hetvenhez – bőven túl tehát már „az emberélet útjának felén” – egyre hangsúlyosabban kell feltennem magamnak időről időre az alapkérdést: ki vagyok én? Ami persze magában tartalmazza, megkerülhetetlenül, azt a kérdést is, hogy ki voltam én? Ki voltam abban a közel hetven évben, amit (eddig) megélnem adatott, mennyi kitérőt, mennyi zsákutcát jártam be életem nem épp zavarmentes évtizedeiben, tudtam-e, s milyen áron, vissza-visszakeveredni az „egyenes út”-ra, jól gazdálkodtam-e talentumaimmal (már amennyi volt)? Magamnak is szembe kell néznem ezekkel a kérdésekkel, noha tudom jól: igazi választ, igazi ítéletet csak mások, engem s utamat kívülről vizsgálók hozhatnak; a magam pörében bíró nem lehetek. (Ámbár e külső megítélés sem olyan biztonságos. Egyetértően bólintok, amikor időnként kézbe veszem Déry Tibor életvallomását: Ítélet nincs.)

Az elmúlt évben (tehát 2015-ben) megkíséreltem szembenézni a fentemlített kérdésekkel. Az eredmény – ha eredménynek tekinthető, mármint a bármiféle értékesség értelmében eredménynek – egy nagyobb (a masina szerint 146 ezer szavas, átszámítva mintegy 500 oldalas) opus, MESÉLEK MAGAMRÓL címmel. (Csatoltan olvasható.)

Akkor most röviden vissza a szikár életrajzi tényekhez.


Szakmai önéletrajz

Dr Bánlaky Pál

1937-ben születtem, Székesfehérváron.
1950-62 között Budapesten éltem, 1962-1969 között Mosonmagyaróváron, azóta ismét Budapesten lakom.

 

Tanulmányok, végzettségek

Középiskola: Bláthy Ottó Villamosgépgyártó Technikum (1952-1956).

Egyetem: ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-filozófia szak (1957-1962)

Bölcsészdoktori szigorlat (a dolgozat etikai témakörből) (1965)

Kandidátusi disszertáció megvédése (Baja társadalomtörténete és értelmiségszerkezetének változásai témakörből) (1981)

10 hónapos intenzív szociológia továbbképző tanfolyam; az MSZMP KB TTI

szervezésében; vezető tanárok Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán, Pataki Ferenc, Ferge Zsuzsa, Szelényi Iván. (1968-69)

Középfokú angol állami nyelvvizsga (1973)

A Személyközpontú Megközelítés (Carl Rogers) első magyarországi 3 éves kiképző programjában vettem részt, az Amerikai Pszichológiai Társaság által kiállított diploma szerint terapeuta és tréner vagyok.

Családterápiás képzés (vezető tanár: Komlósi Piroska) az elméleti blokkot fejeztem be. A „Családterápia elmélete és módszertana” 200 órás elméleti képzésről

1999 november kaptam tanusítványt.

 

Munkahelyek, beosztások

Röntgen Javító és Szerelő Vállalat, műszerész (1956-57)

Széchenyi Gimnázium, Sopron, középiskolai tanár (1962-63)

Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola, filozófia tanársegéd (1963-1969)

ELTE Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék, egyetemi tanársegéd majd adjunktus, egy évig – a tanszékvezető alkotó szabadságának idején -mb. tanszékvezető. (Főállásban 1969-1979) Ugyanitt másodállású egyetemi docens (1979-1991), 1991-től címzetes egyetemi docens.

Művelődési (korábban Kulturális) Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete, igazgató (1979-1989), majd a jogutód KULTURINNOV Vállalatnál igazgatói tanácsadó (1989-1991)

Népjóléti Minisztérium Család-Gyermek-és Ifjúságpolitikai Főosztály, főelőadó,  majd osztályvezető, később főosztályvezető helyettes (1991-1994)

Népjóléti Képzési Központ, Salgótarján, szakértő-tanácsadó (főállásban 1995-1997, részfoglalkozásban 1999-ig)

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Társadalomkutató Csoport, tudományos főmunkatárs (1998-1999, részfoglalkozásban)

Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munkás Szak, szakvezető főiskolai tanár (2000. jan. 1.-től)

1991-től ELTE címzetes egyetemi docens

1997.12. 30.-tól nyugdíjas
 

Felsőszintű oktató munka

Mosonmagyaróváron filozófiát, etikát és szociológiát tanítottam.

Az ELTE BTK Szociológia Tanszékén különböző nem szociológia szakosoknak általános szociológiát, szociológia módszertant, politikai szociológiát tanítottam. A szociológia szakon a magyar társadalom története és a társadalomszerkezet tárgyakat oktattam.

Az NKK és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közös szervezésében 1994-97-ben lebonyolított posztgraduális térségfejlesztési menedzser képzésben szociológiai alapvetést, a magyar társadalomszerkezet történetét és team-technikákat tanítottam.

A DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar (Salgótarjánba kihelyezett) szociális munkás (főiskolai) képzésében szociológiatörténetet, mai magyar társadalom-szerkezetet, szociológia módszertant, településszociológiát (a helyi társadalom problémái), politológiát oktattam.

A JPTE Felnőttnevelési Tanszék (Intézet) salgótarjáni kihelyezett képzésein tanítottam (1996-1998-ban) az általános szociológia, munkaszociológia, település- és közösségfejlesztés tárgyat, (utóbbit budapesti kihelyezett képzésen is), valamint kommunikációs tréninget vezettem.

A Bárczi G. Gyógypedagógiai Főiskola szociális munkás képzésén 1997-2002 között személyiségfejlesztő és készségfejlesztő csoportok vezetésében vettem részt.

A Wesley J. Főiskolán szociológiai bevezetést, módszertant, családszociológiát, politológiát, szervezetfejlesztést és térségfejlesztést tanítok.

 
Jelentősebb tudományos kutatások

(szociológia témakörökből) és más szakmai munkák.

1968-ban – a TTI megbízásából – ifjúsági brigádok körében végeztem vizsgálatot, 6 budapesti nagyüzemben.

1971-72-ben (Kolosi Tamással) a fiatal munkások munkahelyi beilleszkedését és munkával való azonosulását vizsgáltuk, országos reprezentatív mintán.

1973-74-ben (Solymosi Zsuzsával és Kérész Gyulánéval) orvos-vizsgálatot végeztünk, országos mintán.

1976-79 között (kandidátusi disszertációm alapjaként) Baja helyi társadalmát vizsgáltam, ezen belül a város értelmiségének szerkezetváltozását.

1986-tól (Bőhm Antallal, Hidy Péterrel és Pál Lászlóval közösen) négy város (Kaposvár, Esztergom, Pápa, Orosháza) helyi társadalmát vizsgáltuk.

1991 és 1995 között több kistérség-fejlesztési akció-kutatásban vettem részt.

(Zala megyében Türje és környéke, Berettyóújfalu és környéke, Hatvan város, Pásztó és vonzáskörzete, Tiszazug térsége) Ezekben részben a helyzetfeltáró elemzésekben dolgoztam (Pásztó térségében e munkát irányítottam és az összefoglaló tanulmányt én írtam), részben a program-indító tréningek facilitátora voltam, és néhány esetben részt vettem project-tervezésben is.

1992-ben (Nyári Lászlóval) 5 megyében vizsgáltuk a falusi cigány családok életkörülményeit, ezt a kutatást 1998-ban és 2007-ben (Kevy Beával és Nyári Lászlóval; kiterjesztett tematikával: megélhetési stratégiák, valamint az előítéletek és a cigányok és nem cigányok közötti viszonyok elemzésével) megismételtük.

1993 és 1995 között tagja voltam a KTM PHARE iroda mellett működő szakmai bizottságnak, amely a PHARE kistérségi fejlesztési programjait bírálta el. E munka kapcsán 1995-ben részt vettem egy, a PHARE iroda által szervezett 10 napos francia-belga tanulmányúton, melyen a fogadó országok kistérségi fejlesztési programjait tanulmányoztuk.

1994-ben a Tiszazug térségében (Tiszasas községben) vizsgáltam a helyi társadalom alakulását a változott feltételek között. A kutatás egyik fő kérdése az volt, hogy a korábbi munkahelyeik elvesztése után, a még rendezetlen földbirtokviszonyok között az ott élő emberek hogyan képesek alkalmazkodni, milyen új megélhetési stratégiákat tudnak kidolgozni.

1996-ban a Tiszazug térségében vizsgáltuk az agrárértelmiség helyzetét: a nagyüzemi gazdálkodás felbomlása után hogyan tud hasznosulni szaktudásuk.

1998-ban Salgótarján város önkormányzata megrendelésére szociális térkép készítést, valamint családvizsgálatot irányítottam, és a zárótanulmányokat írtam.

2001-ben részvétel a Bene Béla által irányított, a helyi érték-kataszter felállításának és elektronikus rögzítésének módszerének kidolgozására vonatkozó akciókutatásban Visegrád és Nagymaros minta-térségekben.

2002-ben Cegléd város önkormányzata megrendelésére szociális térkép készítést irányítottam, és a zárótanulmányt írtam.

2000 és 2004 között, majd 2010-től évente a Főiskola hallgatói számára szociotáborokat vezetek, ezek tapasztalatait („mini szociográfiák”) tanulmányokban írtam meg, Élmény és valóságismeret címmel kötetbe szerkesztve. (Ez is itt olvasható.)

 

Fontosabb publikációk
(Könyvek, önálló kiadványok)

Szabadság és engedelmesség (Zrínyi Kiadó, 1966, 55 p.)

A munkásfiatalok munkával való azonosulása és munkahelyi beilleszkedése (Kolosi Tamással; Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet sokszorosított kiadványa, 1975, 298 p.)

Helyzetkép 1977. Szociológiai felmérés az olvasótáborokról (Havas Katalinnal és Somorjai Ildikóval; KMK kiadása, 1978, 11 p.)

Azon túl ott a tág világ (Varga Csabával; Magvető Kiadó /Gyorsuló Idő sorozat/, 1979, 7.-113. p.)

Várostalan falu. Szociográfia Fülöpszállásról (szerzőtársakkal; Kecskemét, Forrás könyvek, 1980, 31.-40. és 97.-129. p.)

Orvosok Magyarországon (Kérész Gyulánéval és Solymosi Zsuzsával; Akadémiai Kiadó, 1981, 216 p.)

Tanulmányok a kapitalizmuskori Magyarországról I.-III. (MM VTI és ELTE BTK Szociológiai Intézet közös kiadványai, 1985, 1986, 1987, 28 p., 55 p. 92 p.)

A vidékiség tünetei. Tanulmányok a kisvárosról és a kisvárosi értelmiségről (Békéscsaba, 1989, 97 p.)

Értelmiség egy kisvárosban (Akadémiai Kiadó, 1990, 315 p.)

ESZTERGOM A szent és gyámoltalan város (MTA Politikai Tudományok Intézete kiadása, 1993, 127 p.)

Cigánycsaládok vizsgálata (Népjóléti Minisztérium, 1993, 90 p.)

Oldalnézetből. Esszék és tanulmányok 1988-1994 (VITA kiadó, 1995, 174 p.)

Művelődési házak kofamérlegen (Új Mandátum, 1997, 48 p.)

Családszociológia (jegyzet) (Eredetileg a Népjóléti Képzési Központ sokszorosított kiadványa, 1999, 202 p., majd a WJLF kiadása, 2001.)                              

A terület és településfejlesztés társadalmi összefüggésrendszere (Bokor Bélával és Tóth Józseffel; JPTE FEEFI kiadása, Pécs, 1999, 55-71., 79-95.,167-199., 23-229. és 255-273.p.)                                                                         

Szociális térkép. Salgótarján város családjainak szociális helyzete (Népjóléti Képzési Központ sokszorosított kiadványa, 1999, 66 p.)

Családok a városban. A családok belső viszonyai és kapcsolatai Salgótarjánban (NKK sokszorosított kiadványa, 1999, 82 p.)

„…szülötte földünkön helyünk legyen” Cigányok: élethelyzet, viszony a többiekhez, előítéletek (Kevy Beával; AGROINFORM kiadó, 2000, 135 p.)

Szociális térkép. Cegléd város családjainak szociális helyzete (Cegléd Város Önkormányzatának sokszorosított kiadványa, 2002, 86 p.)

Itthon vagyunk? Falusi cigányok: élethelyzet, előítéletek, rasszizmus (Kevy Beával), Wesley János kiadó, 2016, 137 p.

Kész, nyomtatásban eddig meg nem jelent könyvek:

Mellékvágányon. Két kisváros – Baja és Esztergom – társadalomtörténetének összehasonlító elemzése; kézirat elfogadva, WJ Kiadóhoz leadva 2010) (Jelenleg csak elektronikus formában elérhető itt, és a WJLF honlapján, terjedelem 70.000 szó)

Mesélek magamról /Némiképp rendhagyó memoár-féleség, amelyben megkísérlem elmesélni, hogy miféle történések között és miféle történések hatására alakultam olyanná, amilyen lettem, és eközben természetesen az élet (meg ami szorosan hozzá tartozik: a halál) némely dolgairól is elgondolkodom/ (Jelenleg csak elektronikus formában elérhető itt.)

Élmény és valóságismeret /Szociotáborok – beszámolók és mini falu-szociográfiák/, 2000-2016 (Jelenleg csak elektronikus formában elérhető itt és a WJLF honlapján, terjedelem 74.000 szó)

 

 

Reklámok
Panel 1

A webhelyről

A weboldal létrejöttét segítette az Infopoly Alapítvány, elnök: Dombi Gábor.

2017

Panel 2

Contact / Kapcsolat

Bánlaky Pál 

email: banlakypal@gmail.com

mobil: +36 70 459 33 40